Tájékoztató a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásának szabályairól
Ez a tájékoztató Önre vonatkozik, ha:
- au pairként kíván Magyarország területén tartózkodni
- tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson (pl. egyéni vállalkozó),
- tartózkodási célja tanulmányok folytatása,
- száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.
Harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles.
Mikor nem kell engedély?
A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, személyek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre.
Mik a vonatkozó jogszabályok?
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését az alábbi jogszabályok tartalmazzák:a
- foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.),
- a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Kormány rendelet
Milyen engedélyek léteznek?
Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – Magyarország területén
- az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
- a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély
alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
|
BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUM |
BENYÚJTÓ SZEMÉLYE |
BENYÚJTÁS HELYE |
|
munkavállalási engedély kérelem |
foglalkoztató | foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatal |
|
munkaerőigény bejelentés |
foglalkoztató |
foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatal |
| foglalkoztató adatlap | foglalkoztató |
foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatal |
MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLY KÉRELEM
A munkavállalási engedély egy általános engedély arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli állampolgárt az abban meghatározott munkakörben, munkavégzési helyen és időszakban a foglalkoztató foglalkoztathassa.
A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál.
A munkavállalási engedély kiadásának általános feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó munkakörre megfelelő belföldi munkaerő ne álljon rendelkezésre, illetve a harmadik országbeli állampolgár a munkakör ellátására alkalmas legyen.
MUNKAERŐIGÉNY BEJELENTÉS
Annak vizsgálata érdekében, hogy az adott munkakörre megfelelő belföldi munkaerő rendelkezésre áll-e, a foglalkoztató munkaerőigényt jelent be abban a járási hivatalban, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a munkavállalási engedélyre vonatkozó kérelmet egyidőben a kormányhivatalnál nyújtsa be.
A munkaerőigény bejelentésben a foglalkoztató többek között bejelenti, hogy milyen munkakörben van szüksége munkavállalóra, illetve mennyi fizetést ajánl.
Budapesten a BFKH Foglalkoztatási Főosztály Közfoglalkoztatási és Igazgatási Osztálya engedélyezi a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalását.
A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.).
A munkaerőigény bejelentés formanyomtatványon benyújtható, beadása maximum 60 nappal előzheti meg a munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását.
FOGLALKOZTATÓ ADATLAP BENYÚJTÁS
Amennyiben a foglalkoztató munkaerőigényt korábban még nem jelentett be, úgy a munkaerőigény bejelentőlappal egyidejűleg a foglalkoztatónak az adatait tartalmazó foglalkoztató adatlapot is be kell nyújtania. A későbbiekben elegendő csak a munkaerőigény bejelentőlapot használni.
TÁJÉKOZTATÓ A FIZETÉSRŐL, EGYÉB JUTTATÁSOKRÓL, ADÓKRÓL ÉS AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL
Milyen fizetésre jogosult a munkavállaló?
A munkavállaló munkabérét a munkaszerződésben kell meghatározni.
Megkülönböztetünk bruttó és nettó munkabért. A munkaszerződésben a bruttó munkabér van feltüntetve, mely nem azonos azzal az összeggel, amelyet a munkavállaló kézhez kap.
A bruttó munkabérből a munkáltató fizeti ki a munkavállaló adóját és járulékait az állam részére. A munkáltató a munkavállaló munkaszerződésben rögzített bruttó munkabérből a Magyar Állam részére az alábbi kifizetéseket teljesíti:
- 15% személyi jövedelem adó
- 10% nyugdíjjárulék
- 8,5% egészségbiztosítási járulék
A munkavállaló a munkaszerződésben megjelölt bruttó munkabére 66,5%-át, azaz a nettó munkabért kapja kézhez.
A jogszabályok előírják a munkáltatók részére, hogy mekkora az a minimális munkabér, amelyet a munkavállalóknak fizetniük kell. A teljes munkaidőben, azaz napi nyolc órában foglalkoztatott munkavállaló alapbéreként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni, mely
- 2017-ben havonta bruttó 127.500.- Ft, amely nettó 84.788.- Ft
- 2018-ban havonta bruttó 138.000.- Ft, amely nettó 91.770.- Ft
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
- 2017-ben havonta bruttó 161 000 Ft, amely nettó 107.065.- Ft
- 2018-ban havonta bruttó 180 500 Ft, amely nettó 119.700.- Ft
Ez utóbbinál fontos megjegyezni, hogy nem akkor kap nagyobb összegű munkabért a munkavállaló, ha rendelkezik közép, vagy felsőfokú végzettséggel, hanem akkor, ha az adott munkakör betöltésének feltétele a közép vagy felsőfokú végzettség.
A részmunkaidőben (tehát napi 8 óránál kevesebb időtartamban) foglalkoztatott munkavállalók a fentieknél kevesebb munkabért kaphatnak.
Milyen egyéb juttatásra jogosult a munkavállaló?
Kell-e fizetni az orvosnál, a kórházban?
Kell-e adót fizetni a munkavállalónak a Magyar Állam részére a munkabér után?
Jár-e a betegség idejére munkabér?
Jár-e szabadság esetén munkabér?
Tájékoztató a munkaviszony legfőbb tartalmi elemeiről
Hogyan jön létre a munkaviszony?
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell foglalni. A munkaszerződés módosítása szintén írásban történik. A munkaviszony részletes szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza.
Milyen időtartamra jön létre a munkaviszony?
A munkaviszony létre jöhet határozott vagy határozatlan időtartamra. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. A munkaviszony időtartamát befolyásolja, hogy az adott munkavállaló meddig tartózkodhat Magyarország területén tartózkodási engedély alapján.
Mik a munkaszerződés tartalmi elemei?
A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a
- munkavállaló alapbérében;
- munkavállaló munkakörében;
- a munkaviszony időtartamában;
- a munkavégzés helyében;
- próbaidő kikötés esetén a próbaidő legfeljebb három hónapig terjedő időtartamában.
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
- a napi munkaidőről,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
A kiadvány tartalmában foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá, az Európai Bizottság és a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé az ebben foglaltakért.